Agrár- és környezettudományok műhely

Környezettudományi Szekció

 

A szekcióban tevékenykedő munkatársak

• Dr. Pálosi Dániel
• dr. Solt Eszter
• Dr. Varga Zoltán

A szekció célkitűzése

A megújuló energiaforrásokra épülő beruházások jövedelmezőségének vizsgálata és bizonyítása elméleti közgazdasági modellek, valamint empirikus kutatásokon alapuló számítások alkalmazásával.

 

A kutatási munka ismertetése

A természeti erőforrások pusztítása miatt kialakuló, egyre sűrűbben és egyre hevesebben jelentkező globális katasztrófák egyértelműen jelzik, hogy a jelenlegi ipari magatartás és fogyasztói szokások a jövőben nem, vagy csakis más technológiák, módszerek segítségével tarthatóak fenn. Mindehhez a fosszilis energiahordozók kitermelésében tapasztalható „rablógazdálkodás” felszámolása és a megújuló energiaforrások hasznosításának újjászületése szükséges. Hosszú távon csakis azok a megoldások lehetnek sikeresek, amelyek nem csak a véges erőforrások felhasználásának hatékonyságát, hanem ezek teljes mértékű mellőzését eredményezik.

 

A Környezettudományi Szekció kutatási munkájának keretein belül konkrét „zöld” beruházások megszokott pénzügyi-matematikai módszerek (NPV, IRR, PA, stb.) alkalmazásával történő értékelésére kerül sor. Ahhoz, hogy ezen technológiák széleskörű elterjedésre tegyenek szert, elengedhetetlen a jövedelmezőségük kihangsúlyozása a „normál” beruházásokkal szemben, mely csupán az azonos módszerekkel történő kalkulációk elvégzésével lehetséges.

A felépített közgazdasági modellek a környezeti javak, mint közjószágok allokációs problémájával foglalkoznak. A modellek segítségével megkíséreljük becsülni az externális költségek nagyságát és rávilágítani ezek internalizálási lehetőségeire.

 

Publikációk

1. E. SOLT: A radioaktív hulladék elhelyezésének műszaki és társadalmi kérdései, Tudomány Ünnepe Gábor Dénes Főiskola, Budapest, 2010
2. D. PALOSI: Vízenergiára épülő projektek jövedelmezőségi analízise, Energoexpo, Debrecen, 2009
3. D. PALOSI: A szélenergia alkalmazásának gazdasági vizsgálata, OM SZ, Budapest, 2009
4. D. PALOSI, Z. VARGA: Investment opportunities in renewable energy in Hungary, Acta Cassovienssia, Energetic – politic route to use of Renewable Sources of Energy in Middle and East Europe regions, University of Economics in Bratislava - The Faculty of Business Economics with seat in Košice, 2008. pp 51-61.
5. D. PALOSI: Érdemes-e korszerűbbre cserélni a szélerőművek berendezéseit?, Acta Oeconomica Kaposváriensis, Vol 2 No 2, Kaposvár, 2008. pp 109-116.
6. Z. VARGA, D. PALOSI: Allokationsstörung durch Externalitäten, Acta Scientiarum Socialium, XXV./2007, Kaposvár, 2007. pp 67-80.
7. D. PALOSI, Z. VARGA: Rentabilitätsanalyse der Kraftstoffherstellung aus Raps, Acta Agronomica Óváriensis, 49, (2), 2007
8. Z. VARGA, D. PALOSI: Zöldenergia Magyarországon, A mikroökonómiai elmélettől a konkrét projektekig, I. Terület- és vidékfejlesztési konferencia, Kaposvár, 2007
9. D. PALOSI, Z. VARGA: Wind power plant: sustainable or profitable too?, Georgikon for Agriculture, 9, (1), Keszthely, 2006 pp 35-45.
10. Z. VARGA, D. PALOSI: Nachhaltigkeit im Energiesektor am Beispiel thermischer Biomasseverwertung in Kraftwerken, Acta Scientiarum Socialium, XXI.-XXII/2006, Kaposvár, 2006. pp 157-166.

Agrártudományi Szekció

A szekcióban tevékenykedő munkatársak

• dr. Domján Erika
• Dr. Kapronczai István
• Kovács Edina

A szekció célkitűzése

Ahogy a világon mindenütt, Európában is koncentrálódtak az élelmiszer-kereskedelem és élelmiszer feldolgozás szereplői, melyekkel szemben az egyes termelők kiszolgáltatottsága rendkívül nagy. Ennek mérséklésére hozták létre a termelők azokat a szervezeteket, amelyek korszerű marketing-eszközök felhasználásával képesek megfelelő alkupozíció kivívására tagjaik érdekében. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a kertészeti ágazatban működő TÉSZ-ek milyen közösségi marketing tevékenységet folytatnak, ez a tevékenység milyen rész-területekre irányulnak, illetve mennyire tervszerűen végzik ezt a tevékenységet.

 

A kutatási munka ismertetése

 

I. A kutatás irodalmi háttere, megalapozása

 

1. A közösségi (kollektív) marketing jelentése, szintjei

Klasszikus értelemben a marketinget olyan vállalati funkcióként értelmezzük, amely kapocs a vállalati tevékenység és a fogyasztók között. A modern marketing azonban már sokkal több, mint egy vállalati funkció. Inkább nevezhetjük olyan gondolkodásmódnak, amely középpontjában a fogyasztó áll. Ebből a szélesebb körű értelmezésből adódóan a marketing-tevékenység túlnyúlik a vállalat szervezeti keretein, átfogja a vállalat külső és belső környezetét, ezer szállal kapcsolódva a vállalat külső és belső érintettjeihez.
Ez a modern marketing tevékenység nem áll meg a vállalat határainál, vertikális és horizontális irányban túlnyúlik azon. Indirekt módon tehát azt mondhatjuk, hogy minden olyan marketing tevékenység, amely nem egy vállalat szervezeti keretén belül, hanem azon kívül valósul meg és felhasználja a potenciális versenytársak, illetve az ellátási lánc alá- és fölérendelt szereplői közötti együttműködést, közösségi marketingnek tekinthető. Így a közösségi marketing két szintjét különböztethet meg, az országos (makro) szintet, illetve a vállalatközi (mezo) szintet.

 

A mezomarketing több vállalat, szervezet, hasonló tevékenységű üzem, illetve egymáshoz kapcsolódó gazdasági egység közös marketingmunkájának szervezeti keretét jelenti. A marketing e szintje a gazdasági szereplők közös (kollektív) piaci munkája, ahol a vállalatközi együttműködés a közösen végzett marketing tevékenységben nyilvánul meg. (Tomcsányi P., 1988.) A mezomarketing közösségi politikájának viszonylag homogén termékeken azonos típusú termékkörön célszerű alapulnia. Ennek hiányában az érintett termelők érdekviszonyai nehezen egyeztethetők. Szükséges, hogy a termelők piacai többé-kevésbé fedjék egymást. Ha ugyanis egymástól független vagy távoli piacokon értékesítenek, nem várható nagy érdeklődés a kollektív marketing iránt. A szétaprózott piacokon a költségek is sokkal jelentősebbek. (Gaál B., 1995.)
A közösségi marketing formái a feladat összetettsége és résztvevők számának figyelembevételével területi és termék szinten csoportosíthatók (Kovács B. 2003.) nyomán:

 

• Termék szintjén megkülönböztethetünk termék-specifikus közösségi marketinget (pl. bor, alma, bodza, stb.), valamint termékkört átfogó közösségi marketinget (zöldség-gyümölcs).
• Területi szinten helyi (lokális) és regionális szintű közösségi marketingről beszélhetünk. A regionális és a helyi marketingnek növekvő a jelentősége. Az ehhez kötődő termékdifferenciálási törekvés, a saját, erős márkák kialakítása (pl. borvidéki marketing, termőhelyi marketing, hagyományos tájjellegű termékek marketingje, stb.) A helyi közösségek ezen törekvései a globalizációs folyamattal szemben megfogalmazott válaszlépések sikeres eszközei lehetnek.

A különféle együttműködése szervezeti kereteit számos közösségi marketingszervezet típus biztosítja. A legfontosabbak a következők (Lehota J. 2001.) nyomán:

• terméktanácsok, marketingboardok, agreementek, orderek
• marketing szövetkezetek
• csoportos marketingszervezetek (pl. termelői-feldolgozói szövetségek, TÉSZ-ek)

2. A közösségi marketing-együttműködés előnyei

A közösségi marketing-együttműködés számos olyan versenyelőnyt biztosíthat az abban résztvevőknek, amelyet egyedül, csupán vállalati marketing tevékenység folytatásával nem, vagy csak jelentős költségtöbblet vállalásával érhetnek el. Ezeket az előnyöket a piachoz igazodás, a hatékonyság növelése, illetve a piacbefolyásolás területén érhetik el az együttműködők.

 

A piachoz igazodás lehetősége - együttműködés a piackutatás területén

 

Minden vállalakozás alapvető célja, hogy a piacon megjelenő fogyasztói igényekre épüljön, mert csak így tud profitot elérni. Viszont minél kisebb egy vállalakozás, annál nehezebben tudja meghatározni, kiket is kell megcéloznia termékeivel, szolgáltatásaival, kik a versenytársai, kik a stratégiailag fontos partnerei. A piackutatás a marketingtevékenység információs bázisa, olyan komplex vizsgálat, amelynek célja – a teljesség igénye nélkül - az alábbi fontos területek vizsgálata (Tasnádi J. 2006):

• az általános piaci helyzet elemzése, a várható változások vizsgálata
• a kereslet elemzése – a fogyasztói szükségletek, motivációk, a fogyasztói magatartás kutatása, célcsoportok vizsgálata
• a kínálat elemzése – konkurenciaelemzés

A piackutatás szakértelmet kívánó költséges tevékenység, ez utóbbit a résztvevő összes vállalkozó együttműködése jelentősen csökkentheti. A közösen finanszírozott piackutatás eredményeihez mindenki hozzájuthat, és a számára lényeges információkat felhasználhatja tevékenységéhez.

 

Költségelőnyök - együttműködés a hatékonyság növelése érdekében

 

A marketingben az együttműködésre ható egyik döntő motiváció a résztvevő vállalkozók tranzakciós-költség csökkentésének kihasználása és piaci pozíciójuk további javítása. A termelői szervezetek a termelés összefogásával, a piaci igényeket figyelembe vevő szervezésével, a vevőknél elért jobb alkupozícióval magasabb jövedelmet képesek biztosítani tagjaiknak. Emellett a termelők befizetéseiből garancia (működési) alapokat is létrehoznak, amelyek önálló pénzügyi forrásként piaci zavarok esetén felhasználhatók a nehéz helyzetbe került termelők támogatására.

 

A piacbefolyásolás lehetősége - együttműködés a kommunikáció területén

 

A piackutatáshoz hasonlóan a marketing-kommunikáció is olyan területet, amelynek közösségi szervezése számos előnyt jelenthet a résztvevők számára. A közösen megvalósított marketing-kommunikációs akciók (kiállításokon való részvétel, promóciós anyagok elkészítése és kiadása, PR akciók szervezése, stb.) nem csak költségoldalon lehetnek hatékonyabbak az egyéni akcióknál, de sokkal több potenciális részvevőt hozhatnak azáltal, hogy az együttes megjelenés egyben színesebb kínálatot is jelenthet.

 

II. Célkitűzések

A kérdés az, miért nem jönnek létre megfelelő számban ezek a szervezetek és a meglévők miért nem működnek hatékonyan? Véleményem szerint ennek több okai is van:

• A legfőbb probléma a hosszú távú stratégiai gondolkodás hiánya, amelynek nem csak belső, hanem külső okai is vannak. Az ágazatra általánosan jellemző tőkehiány mellett a belső okok közé sorolható, hogy a gazdálkodók egy része nem rendelkezik stabil jövőképpel, nem ismerik a hosszú távú tervezés módszereit, illetve nem képesek azon információk megszerzésére, amelyek megalapozhatnák döntéseiket. A külső okok azonban még inkább gátolják a hosszú távú stratégia gondolkodás kialakítását. Az instabil gazdasági környezet, a külső forrásokhoz jutás bizonytalansága magyarázza, miért nehéz a hosszú távú programalkotás.
• Szintén jelentős probléma, hogy az ágazat szereplőire rendkívül jellemző együttműködési készség hiánya. Ez részben történelmi okokkal indokolható, de egyéb - szubjektív és objektív - okai is vannak. Az együttműködés alapfeltétele, hogy a résztvevők ne tekintsék egymást ellenfélnek, hanem ismerjék fel az összefogásban rejlő erőt és lehetőséget, vagyis azt a lehetőséget, hogy egyéni boldogulásuk nagyban függ az együttműködési készségtől.
• Félelem az unfair magatartástól. Az együttműködés során sajnos fennáll a „free rider” (potyautas) magatartás veszélye, vagyis azok csatlakozása az együttműködéshez, akik annak előnyeit kihasználják, de költségeit nem akarják viselni. Ez alapozza meg azt a bizalomhiányt, amely talán a legfőbb gátja az együttműködések kialakulásának.
• A stratégiai gondolkodás hiánya mellett hátráltató tényező az is, hogy sok gazdálkodó ismerete a marketingről – így annak közösségi formájáról - rendkívül hiányos. Sokan, ha fel is ismerik a marketing-együttműködés jelentőségét, inkább kívülről - elsősorban az államtól, a különféle szakmai szervezetektől - várják a segítséget, amely majd értékesítési gondjaikat megoldja.

Publikációk

1. Domján E.: A termelők közötti együttműködés jelentősége a zöldség-gyümölcs ágazatban. Gazdálkodás. előkészületben

2. Domján E.: A közösségi marketing alkalmazásának jelentősége a kertészeti ágazatokban. II. Nemzetközi Gazdaságtudományi Konferencia. Kaposvár. 2009. április 2-3.

3. Domján E.: BOTÉSZ – ellátási-lánc menedzsment esettanulmány. Könyvrészlet. Szegedi Zoltán (szerk.): Logisztikai esettanulmányok. Könyvrészlet. Kossuth Kiadó. Budapest. 2008.

4. Domján E.: Supply chain management: Botész. Case study. Case studies to logistics management. Kossuth Kiadó. Budapest. 2008.

5. Domján E.: Az együttműködés jelentősége a közösségi marketingben. Tradíció és innováció. Gödöllő. 2007. december

6. Domján E.: A közösségi marketing szerepe a falusi turizmus fejlesztésében. VI. Falukonferencia. Pécs. 2007. június 21-22.

7. Domján E.: A közösségi marketing szerepe a vidéki turizmus fejlesztésében. I. Területfejlesztési Konferencia Kaposvár. 2007. március 2.

8. Domján E.: Együttműködés vagy verseny? A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencia. Budapest, 2006. november 8.

9. Domján E.: Vállalati hálók kialakulásának lehetőségei a mezőgazdaságban. XLVIII. Georgikon Napok Keszthely. 2006. szeptember 21.-22.

10. Domján E.: Az együttműködés, mint versenyelőny az agrármarketingben. X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok. Gyöngyös. 2006. március

11. Kapronczai István: .Az agrárinnováció az EU tagság tükrében, Az agrárinnovációtól a társadalmi asszimetriáig (Szerk: Jávor András és Borsos János), Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 2006 129-136. p.

12. Kapronczai István – Korondiné Dobolyi Emese – Kovács Henrietta: Támogatás, hitel és jövedelem a mezőgazdaságban – következtetések termelői reagálás-vizsgálat alapján, Gazdaság és Statisztika 2006/3. szám 3-24. p.

13. Kapronczai István – Kovács Henrietta – Varga Edina: .Mezőgazdasági termelők alkalmazkodása a beruházások és a foglalkoztatás aktuális kihívásaihoz. Statisztikai Szemle 2006 augusztus. 788-811. p.

14. Kapronczai I. – Korondiné Dobolyi Emese – Kovács Henrietta – Kürti Andrea – Varga Edina – Vágó Szabolcs: Currents issues in agricultural economy. Answers based on analysis of farmers’ reactionsHungarian Agricultural Research, September, 2006 14-17. p.

15. Kapronczai István: A mezőgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei, Statisztikai Szemle 2007/1. 36-56. p.

16. Kapronczai István: Információs rendszerek a Közös Agrárpolitika szolgálatában, Szaktudás Kiadóház, Budapest 2007 152 p.

17. Kapronczai István (szek.): Tulajdonosi és szervezeti változások a magyar élelmiszeriparban, Agrárgazdasági Tanulmányok, 2009/1 Agrárgazdasági Kutató Intézet 136 p.

18. Kapronczai István: Strategic models, ownership and organisational changes int he hungarian food industry, Studies in Agricultural Economics No. 110. p. 43-58. (2009)

19. Kapronczai István – Udovecz Gábor: A magyar agrárgazdaság helyzete, Gazdálkodás 2009/6 532-545. p.

20. Kapronczai István: Klímaváltozás – jövedelem-instabilitás – kibontakozás, „Klima -21” – Füzetek 2010. 59. szám 32-36. p.

21. Kapronczai István: A földbirtok-politika választ igénylő kérdései, Gazdálkodás 2010/2.191-201. p.

22. Kapronczai István (szerk.): Az élelmiszerfeldolgozó kis- és középvállalkozások helyzete, nemzetgazdasági és regionális szerepe, Agrárgazdasági Tanulmányok 2009. 9. szám Agrárgazdasági Kutató Intézet 119 p.

23. Kapronczai István: A magyar agrárgazdaság az adatok tükrében az EU csatlakozás után, Agrárgazdasági Információk 2010/12. 185 p.

24. Vámosi Zoltán - Kovács Edina: Az európai integráció kérdései. INOK Kft., Budapest, 2005.