Álláskeresés

Karrier oldalunkon abban szeretnénk segítségedre lenni, hogy minél könnyebben találj Magadnak megfelelő állást, vagy el tudd dönteni, hogy mivel kívánsz a közeljövőben foglalkozni. Az első lépés, hogy tudd, mit akarsz. Mindig légy önmagad, ez az álláskeresés, munkahely kiválasztás egyik alapja.

A második lépés, hogy a kiválasztott céghez elküldd a lehető legjobban elkészített önéletrajzodat. Lehet, hogy sok elutasító választ kapsz, de tudnod kell, hogy ez nem a Te saját kudarcod. A legelején jó, ha tisztában vagy azzal, hogyha nem Téged választanak, egy adott pozícióra, az nem jelenti azt, hogy a képességeid rosszak, csak annyit, hogy nincs üres pozíció, vagy nagyobb gyakorlattal rendelkező pályázóra volt szükség.

1. Az önéletrajz

Mivel a munkáltató az önéletrajzból szerzi az első benyomását Rólad, érdemes fokozott figyelmet szentelni a megírására. Mikor állást keresünk, gyakorlatilag el akarjuk adni magunkat, mint munkaerőt. Az önéletrajz ebben hatékony segítőtársunk lehet, de akár ronthatja is esélyeinket, ha nem a megfelelő módon készítjük el.

Az önéletrajz többnyire tartalmazza a tanulmányok és a munkahelyek idejének és helyének fordított sorrendű kronologikus felsorolását és nem hosszabb 1 oldalnál. Rendszerint fotóval egészítik ki a dokumentumot. Mindig az adott cég igényeihez és a megcélzott pozícióhoz igazodó önéletrajzot adjunk be, de soha ne állítsunk valótlant.

A szakmai önéletrajz tényeket tartalmaz és felsoroló jellegű. Az önéletrajz első csoportját alkotó témakör a személyes adatokat tartalmazza: a jelentkező nevét, születési évét és helyét, állandó (és ha van ideiglenes) lakcímét, összes telefonszámát, esetleg családi állapotát.

A második csoportban a jelentkező iskolai végzettségei szerepelnek, melyben fel lehet tüntetni a specializációkat, a szakokat, a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, a diákszervezetekben végzett tevékenységet és a fontosabb továbbképzéseket is. Az általános iskolai tanulmányokat szükségtelen az önéletrajzba beleírni.

A harmadik terület a szakmai tapasztalatokat tartalmazza. Itt a különböző munkahelyeket kell felsorolni az adott pozíciókkal. A jelenlegi javadalmazásunkra, illetve fizetési igényeinkre ne térjünk ki! Ha pályakezdő készíti az önéletrajzot, akkor ebbe a csoportba a szakmai gyakorlatokat, az alkalmi munkákat, az iskolában végzett hallgatói tevékenységeket lehet leírni.

A negyedik csoportban szerepelnek az egyéb képességek, mint a számítástechnikai ismeretek, a nyelvismeretek és a különböző tanfolyamokon szerzett képesítések.

A következő csoportban érdemes röviden feltüntetni a személyes tulajdonságokat, melyek a megpályázandó állás szempontjából előnyt jelenthetnek, valamint összegezni az ambíciókat és a szakmai célokat. Végezetül –de nem feltétlenül - szerepelhetnek a jelentkező személyes érdeklődési területei, hobbijai, munkaidőn túli elfoglaltságai. Ez bizonyos pozíciókra történő jelentkezéseknél előnyt jelenthet, mivel a pályázó széles látókörét mutatja.

2. A kísérőlevél / Motivációs levél

A kísérőlevél, (melyet legtöbb esetben csatolni kell az önéletrajzhoz) elsődleges szerepe, hogy kiemelje a pályázó pozitív adottságait, lehetőséget ad arra, hogy bővebben kifejtse szakmai hátterét és így hívja fel a figyelmet arra, hogy alkalmas a meghirdetett pozíció betöltésére.

A kísérőlevél legyen rövid, maximum egy oldal terjedelmű, a betűtípusa és mérete hasonló legyen az önéletrajzéhoz.

Bevezetésében feltétlenül utalj arra a forrásra, amelyből a pozícióról értesültél (pl. újsághirdetés, utalás az ajánló személyére), majd röviden, néhány mondatban mutasd be saját magad, képességeid, erősségeid, tudásszinted, gyakorlatod.

Ezután térj ki motivációidra. Miért pályázol? Miért érdekel, mi nyerte el tetszésed az álláskiírásban? Miért tartod magad alkalmasnak erre az állásra? Ha külön kérték, kísérőleveledben megjelölheted fizetési igényed. A munkáltatók motivációs levelet abban az esetben szoktak külön kérni, ha az elképzelések, adottságok bővebb kifejtésére van szükség. Önéletrajz- és kísérőlevél mintákat itt találsz!

3. Munkavállalás a csatlakozás után az EU országaiban

A munkaerő szabad mozgása az EU egyik legfőbb belső piaci alapelve.A 2004-es csatlakozás jelentős könnyebbséget jelentett a külföldön dolgozni kívánó magyar állampolgárok számára, de nem minden tagállamban került sor azonnali nyitásra. Mielőtt valaki a külföldi munkavállalás mellett döntene, érdemes tájékozódnia, hogy megnyitotta-e már az adott ország a kapuit a magyar munkavállalók előtt.

A tizenöt régi tagállam közül jelenleg nyolc nyitotta meg teljes mértékben a munkaerőpiacát. Írország, Nagy-Britannia, Svédország rögtön a csatlakozás után, 2004. május 1-jével, Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország az első két év után, 2006. május 1-jével engedett szabad utat a tizek munkavállalói előtt. Olaszországban 2006. július 27-e óta vállalhatunk szabadon munkát.

A 2004-ben csatlakozott tíz tagállam egymás között alkalmazza a munkaerő szabadságának elvét. A szabad munkavállalás azt jelenti, hogy a munkavállalóknak a kiutazáskor nincs szükségük sem munkavállalási, sem tartózkodási és egyéb engedélyre ahhoz, hogy kiutazzanak, és munkát vállaljanak. Egyes esetekben nyilvántartási okokból szükség lehet munkavállalói regisztrációra (Nagy-Britannia), illetve tartózkodási engedély igénylésére (Svédország, Írország, Finnország).

4. További információk

Hasznos linkek:

www.europass.hu (szórólap és tájékoztató Főiskolánkon is elérhető)
www.euvonal.hu
kulfoldimunka.lap.hu

Forrás:

www.magyarorszag.hu
www.frissdiplomas.hu